H
0 nap van hátra a tanévből. 2018. április 21., 00:28 - Konrád

Hibaüzenet

  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_display has a deprecated constructor require_once() függvényben (/web/moderniskola/weblecke.hu/includes/bootstrap.inc 3161 sor).
  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_many_to_one_helper has a deprecated constructor require_once() függvényben (/web/moderniskola/weblecke.hu/sites/all/modules/ctools/ctools.module 127 sor).
Egy évig él  Indiában a magyar nyelvtanár, aki most a szomszédos Pakisztánba is elátogathatott. Beszámolója több, mint izgalmas, exkluzív és aktuális! 
mozaik 2015. december 09.

Tárczy Judit angol tanár egy éves indiai tartózkodását szakította félbe egy hónapra Pakisztánban. Ottléte során számos oktatási intézményt látogatott meg. Most pakisztáni élményeiről kérdezzük.

 

- A kérdés kézenfekvő: miért mentél Pakisztánba?

- A válasz viszont nem könnyű. Úgy vonzott Pakisztán, mint a Narnia történetében Lucy-t a szekrény. Három évvel ezelőtt ismertem meg az első pakisztánit egy skype konferencián. Fél éven belül négy meghívásom volt az ország északi részébe. Közben a világ többi része mintha aludt volna. Minden erő Pakisztán irányába húzott.

- Milyen céllal érkeztél az országba?

- A Pakisztáni Angol Tanárok Szövetsége (SPELT) 31. éves konferenciájára jöttem. Ez egy “utazó” konferencia, az ország négy nagy városában rendezik meg egy-egy hét különbséggel.

- Miért volt fontos számodra a SPELT?

A SPELT képviseli az egyik legmodernebb oktatást Pakisztánban. A konferenciára neves külföldi és hazai előadókat hívnak meg. Európai mércével mérve is színvonalas előadások, workshopok, szervezés és érdeklődés veszi körül a rendezvényt. Három városban tartottam workshopot a játékos angol tanításról.

 1. kép: (balra) SPELTesek. Az ősz hajú hölgy középen Zakia Sarwar, a SPELT szülőanyja és vendéglátóm, 2. kép (jobbra) Workshop Kharachiban. Óriási volt az érdeklődés, alig fértünk el a teremben.

- Hogyan kerültél kapcsolatba a szervezettel?

- Facebookon. A fent említett négy kapcsolatom közül az egyik tagja volt a SPELTnek. Az egyik kommentje nyomán átkattintottam és kértem a zárt csoportba való felvételemet. A csoport adminisztrátorával, Faisallal kezdtem cseteleni, majd elküldtem neki a “Mission Statement”-emet. Ez a két oldalas dokumentum óriási erővel törte az utat számomra Pakisztán felé.

- Mi volt a célod Pakisztánban és mennyire valósult meg?

- A konferencián kívül elsősorban iskolákat akartam meglátogatni. Ez annyira jól sikerült, hogy Lahore-ban az iskolákon kívül alig láttam valamit az egyébként fantasztikus történelmi városból.

- Milyen tapasztalataid vannak a pakisztáni iskolákról?

- Vannak sötét, és vannak világos iskolák. A sötét iskolákban annyi ízzó ég a termekben, hogy a gyerekek ne tévedjenek el a tantermek között. A bútorzat töredezett, legtöbbször nem a tanulók méretének megfelelő, és gyakran hiányos. Vannak gyerekek akik az ölükben tartják a könyvet, füzetet a tanítási órákon. A világos iskolák drága magániskolák, ahol megfelelő szakember gárda irányítja a munkát. Többnyire nyugatról vagy Ausztráliából hazatelepült pakisztániak, akik szívükön viselik a hazájukat. Vannak nyugati érdekeltségű intézmények is, ahol a színvonalat külföldi szakemberek biztosítják.


3. kép, Két tanterem egy csöppnyi magániskolában Islamabadban. Itt legalább világos van... A szerző fotója


4. kép,  Egy drága magániskola folyosója Kharachiban.A szerző fotója kattintásra nagyobb méretben nyílik! 
 

- Pakisztánról mindenkinek a terrorizmus jut eszébe. Mit tapasztaltál míg ott voltál?

- Az elmúlt két évben nagyon sokat javult a helyzet. Megerősödött a katonai jelenlét a városokban, és a legtöbb intézményt fegyveres őrök védik. Az iskolák biztonsági rendszere az egy évvel ezelőtti, 160 halálos áldozatot követelő Peshawari iskola elleni merénylet óta különösen megszigorodott. Sok helyen működik biztonsági kamera rendszer és a fegyveres őrség sem ritkaság. Egy hónapig voltam az országban. Semmilyen attrocitásról, terrortámadásról nem kaptam hírt ezidő alatt. Az emberek nyugodtak, mindenki éli a hétköznapi életét.  

Mindenhol emlegettem, hogy szeretnék találkozni egy terroristával, de nem sikerült teljesíteniük a kérésemet. Viszont megtanultam, hogy a terrorizmus nem a fegyvereknél kezdődik, hanem a gondolatokban. Aki elítélően általánosít, negatívan minősít népeket, országokat, az terrorista gondolkodású. Lehetséges hogy ült ilyen gondolkodású ember egyik-másik előadásomon, de személyesen nem beszélgettem eggyel sem.

Sokszor megkérdezték, hogy mi a véleményem Pakisztánról, mi a különbség India és Pakisztán között. Ezekre a kérdésekre soha nem válaszolok. Megismertem néhány fantasztikus, vendégszerető embert Pakisztánban, de ez nem jogosít fel arra, hogy általánosítsak.

- Milyen az oktatás színvonala az iskolákban?

- Sajnos még mindig dominál a “papagáj” stílus. A gyerekeknek csak a helyes válaszokat kell megtanulni, abból megírni a dolgozatokat, és ez elég akár a legjobb egyetemekre is. A tanítási stílus is erre épül. A gyerekek kórusban utánozzák a tanárt, így tanulnak. Nagyon sokan tudják hogy ez nem jó, de a szülőkre hivatkozva nem változtatnak a rendszeren. Nagyon nehéz kitörni. Az egyik legfontosabb feladat a tanárképzés színvonalának emelése lenne. Nagyon sok a képzetlen pedagógus az iskolákban.

A másik súlyos visszahúzó erő a nyelvi sokféleség. Az oktatás nyelve az urdu, de a családok többsége a helyi nyelvet beszéli otthon. Az iskolában a helyi anyanyelv és az urdu mellett már óvodában elkezdik az angolt és az arabot, mint a Korán nyelvét. Mind a négy nyelv más-más ábécé, sőt, az urdu és az arab jobbról balra, míg az angol balról jobbra ír. A helyi nyelvnek pedig többnyire nincs megfelelő mennyiségű és minőségű irodalma.

- Mennyire meghatározó a vallás az oktatásban?

- Nagyon. Naponta van Korán óra, amikor az arab olvasást gyakorolják. Az iszlám tanítások minden tartárgyat áthatnak, és rendkívül pozitív töltést adnak a tananyagnak. Tudnunk kell, hogy az iszlám vallás a béke, a szeretet, a megértés és elfogadás vallása. A szélsőséges, radikális nézetek nem a Koránon alapuló iszlám tanítást képviselik.


5. kép, jobbra:Házi Korán óra csak nőknek. "- Az arcukat nem fényképezhettem, de ez nem mindenhol volt jellemző."

- Mennyire jellemző a koedukáció az iskolákban?

- Egyre inkább. De még minden szinten vannak lány és fiú iskolák, többnyire az állami oktatás területén.

- Mik a további terveid Pakisztánnal kapcsolatban?

- Kaptam néhány felkérést a tanárképzés területéről. Ezeknek nagyon szívesen teszek eleget. Az a tervem, hogy jövőre visszajövök legalább két hónapra, és akkor az oktatáson kívül talán sikerülni fog az ország csodálatos természeti szépségeivel is jobban megismerkednem.

- Hol folytatod a munkádat?

- Visszamegyek Indiába, ugyanabba az intézménybe, ahol az elmúlt fél évet töltöttem, és folytatom a tréningeket amiket elkezdtem. Részt veszek a tanárképzésben, és angol nyelvű motivációs tréningeket tartok mérnök hallgatóknak és ápoló jelölteknek. Tovább folytatom a “Playing English” és a “Spoken English” foglalkozásokat az óvodásoknak és általános iskolásoknak.Bőven van tennivalóm áprilisig. Nagyon várom a hazatérésemet Magyarországra.


6. kép:Jamia-tu-Muhsnat bentlakásos iskola Lahore-ban csak lányoknak.

 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

A szerző korábbi cikkei Indiáról:

India egy tanár szemével - a kasztokról, és egy durva tüntetésről - 7. rész

Új oktatási programokat indít a radikalizálódás ellen az Európai Unió

 


Tetszett a cikkünk? Ha igen, iratkozzon fel heti hírlevelünkre! Ha nem, adjon még egy esélyt, ehhez köszönjük, ha feliratkozik heti hírlevelünkre! www.moderniskola.hu

Beküldte: Fülöp Hajnalka

H