H
0 nap van hátra a tanévből. 2018. január 24., 02:50 - Timót

Hibaüzenet

  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_display has a deprecated constructor require_once() függvényben (/web/moderniskola/weblecke.hu/includes/bootstrap.inc 3161 sor).
  • Deprecated function: Methods with the same name as their class will not be constructors in a future version of PHP; views_many_to_one_helper has a deprecated constructor require_once() függvényben (/web/moderniskola/weblecke.hu/sites/all/modules/ctools/ctools.module 127 sor).
Lezárult a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz című 3.1.1. kiemelt  uniós projekt. Az eredményekről, kiadványokról, letölthető…
vezetés 2015. december 01.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet eredményei

Az OFI részéről a fejlesztési, kutatási, elemzési és koordinációs tevékenységek öt tematikai középpontba szerveződve valósultak meg a TÁMOP 3.1.1 projektben:

1. Tartalmi fejlesztések:

Elkészültek a választható tantárgyak, illetve egyes választható (emelt) óraszámú tantárgyak kerettantervei, valamint a nemzetiségi oktatás különböző formái (nyelvoktató és két tanítási nyelvű) számára a nemzetiségi nyelv és irodalom kerettantervek, mind magyarul, mind pedig 10 nemzetiség (bolgár, cigány, görög, horvát, német, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén) nyelvén. A kerettantervek bevezetésében, implementációjában a pedagógusokat és az iskolákat közvetlenül támogatták, egyrészt információs szolgálat működtetésével, másrészt pedig azzal a 700-nál több segédanyaggal, amelyek az új tantárgyak (pl. erkölcstan) bevezetését; egyes tantárgyakban új tartalmi elemek megjelenését vagy jelentősebb szemléletmódváltást (természettudományos tantárgyak, testnevelés) segítik. A segédanyagok elérhetők itt, az OFI honlapján.

Kialakították a fejlesztést támogató tanulmányi alapfokú és középfokú standardrendszert, mely bemutatja, hogy milyen ismeret, tudás, képesség, illetve autonómia várható el a tanulóktól az adott oktatási szakaszban.

Megtörtént továbbá a tankönyvek szakmai minősítő kritériumrendszerének felülvizsgálata, melynek eredményei beépültek a kísérleti tankönyvek kipróbálási folyamatába.

2. A pedagógiai szakmai szolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése

Empirikus kutatásokra alapozva komplex rendszermodellt alkotó javaslatok készültek a pedagógiai szakmai szolgáltatások intézményi rendszerérnek átalakításához, fejlesztéséhez. A javaslatcsomag része volt a pedagógiai-szakmai szolgáltató rendszer jogszabályi, szervezeti és működési környezete, irányítási, koordinációs, kommunikációs, minőségirányítási és finanszírozási modelljei, valamint intézményi szerkezete, funkcionális feladatrendszere egyaránt.

3. A nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok

Az iskolák szakmai munkájának támogatása céljából komplex nevelési-oktatási programok kidolgozására, valamint a köznevelés rendszerében – elsősorban tanórán kívüli foglalkozások körében – fellelhető jó gyakorlatok átvételével történő fejlesztés rendszerének továbbgondolására is lehetőség volt a projekt keretében. A nevelési-oktatási programok kidolgozása 55, gyakorló pedagógusokból álló pedagógus csapattal való együttműködésben történt. A pedagógusok nem csak a programok kidolgozásában vettek részt, hanem a programok kipróbálását is elvégezték, továbbá aktívan részt vettek a programok visszajelzések alapján való véglegesítésében.

Az egész napos iskolák számára alsó és felső tagozaton (felzárkóztatás fókusszal), a természettudományos nevelés, a komplex művészeti nevelés és a gyakorlati életre nevelés területén készült nevelési-oktatási program.

Elkészült az ökoiskola nevelési-oktatási programja, mely az Ökoiskola cím kritériumrendszerének tejesítéséhez nyújt teljes körű segítséget az intézményeknek függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e Ökoiskola címmel.

Megtörtént a tanórán kívüli foglalkozások jó gyakorlatainak gyűjtése, a jó gyakorlatok megújított struktúrájának kialakítása, jó gyakorlatok közzététele az új struktúrában.

A fejlesztés eredményeként, az alprojektben kidolgozott nevelési-oktatási programok révén az egész napos iskolák és az ökoiskolák eredményesen működve, sikeres pedagógiai alternatívát kínálhatnak mindazokon a területeken, amelyeken a pedagógiai gyakorlat megújítására a legégetőbb szükség van.

A nevelési-oktatás programok és jó gyakorlatok elérhetők ezen a linken keresztül.

 

4. Az ágazati irányítási és szakmapolitikai döntéshozatal fejlesztési támogatása

A köznevelési rendszer az elmúlt években több ponton is jelentősen módosult. Ezeknek a területeknek a feltáró vizsgálata a tényekre alapozott döntéshozás szempontjából volt kiemelten fontos. Az egyik vizsgált témakör a 16 óráig tartó iskolaidő bevezetése volt. A kutatás eredményei alapján a délutáni bent maradás a diákok egy részénél megnövelte a tanulásra fordított időráfordítást egy olyan tanulási környezetben, amelyben a formális tanulási feladatokon kívül számos lehetőség adódik nem formális tanulási tevékenységekre és informális tanulási lehetőségekre egyaránt, ami jelentős motiváló erővel bírhat megfelelő szakmai koordinálás mellett.

Az iskola nevelési és szocializációs szerepe tárgyában végzett kutatás igazolta, hogy a hatékony iskolai szocializáció érdekében fenntartott eredményes tanár-diák kommunikáció egyre több tanári erőfeszítést igényel. Az elkészült elemzések segítenek a tanári szerep változásaira nyitott vagy a diákok jövőképe iránt érdeklődőknek az egyéni és csoportos fejlesztési irányok meghatározásában.

A köznevelés minőségének és eredményességének vizsgálatát célzó kutatás keretében egyrészt arra keresték a választ, hogy az oktatási rendszer, ezen belül az egyes intézmények minősége és eredményessége milyen módon vizsgálható és mérhető, különös tekintettel a hozzáadott érték mérhetőségére, másrészt milyen háttértényezők húzódnak meg a különböző eredmények mögött.

A hátránykompenzáció lehetőségének és terepeinek vizsgálata során hiánypótló fejlesztés is megvalósult: elkészült az oktatásstatisztikai adatok térképes, táblázatos, illetve grafikonos megjelenítésére szolgáló EDUMAP alkalmazás, mely interaktív kezelőfelületen biztosítja az adatok gyors és felhasználóbarát hozzáférését. Az alkalmazás segítségével a felhasználó könnyen képes hozzáférni az adatbázisban tárolt adatokhoz, ezekből tetszőleges – elmenthető és kinyomtatható – térképeket, táblázatokat, grafikonokat készíthet. A köznevelési rendszer területi jellemzőinek képi megjelenítése jól segíti a problémák azonosítását, ezzel pedig a megoldáshoz vezető első lépést támogatja.

 

5. Korábbi fejlesztések, programok hatásának vizsgálata és értékelése

A köznevelési rendszer egyes kiemelt területein az elmúlt évtizedekben jelentős erőforrások felhasználásával zajlottak fejlesztések. A projekt feladata volt, hogy vizsgálja, milyen kimutatható hatása van ezeknek. Ehhez elsőként elkészült az oktatási hatásvizsgálatok kézikönyve, ezzel magyar nyelven is elérhetővé vált egy, a nemzetközi térben ma aktuális és elismert tudás. Majd erre a tudásra alapozva négy területen (tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakiskolai képzés, pedagógus-továbbképzés) végeztünk konkrét vizsgálatokat.  Így a jövőben már a kiemelt fejlesztések tervezésekor alapozhatnak arra a módszertani apparátusra, amelynek segítségével a programok hatásai egyértelműen kimutathatóak lesznek. Ezzel pedig a köznevelés fejlesztésének hatékonyságát növelni lehet, hogy a rendelkezésre álló források a legjobban hasznosulhassanak.

Az Oktatási Hivatal eredményei

A TÁMOP 3.1.1. projektben az Oktatási Hivatal Projektigazgatóságának munkája elsősorban a jogszabályalkotási folyamat korszerűsítésére, az akkreditációs és minőségtámogatási rendszerek fejlesztésének és informatikai támogatásának előkészítésére irányult.

A jelentős részben külső szakértők bevonásával megvalósult kutató- és fejlesztőmunka mindenekelőtt a tényekre épülő oktatáspolitikai döntéshozatalt és rendszerfejlesztést kívánta szolgálni. Minden vizsgált témakör esetében fontos törekvés volt az adott terület fogalmi kereteinek pontosítása, az esetlegesen felfedezhető szabályozási ellentmondások és párhuzamosságok kiszűrése, valamint az egymáshoz kapcsolódó elemek logikus rendjének kialakítása. A kutatók minden esetben áttekintették az adott területet jellemző külföldi trendeket és a jelenlegi magyar helyzet sajátosságait, valamint azt, hogy ugyanezen kérdésekhez kapcsolódóan milyen eredményekre jutottak a párhuzamosan futó többi kiemelt projektek munkatársai.

Munkamódszereik között kitüntetett szerepet kapott a hatályos magyar jogszabályok, illetve a vizsgált terület működésével összefüggő különféle egyéb dokumentumok kritikus elemzése. Minden esetben sor került a témához kapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozására. A kutatásnak többnyire részét képezték oktatási szakemberekkel készített interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések, valamint számos esetben kérdőíves felmérések és műhelyfoglalkozások is.

A munka eredményeként a külföldi tapasztalatokat bemutató országtanulmányok és összehasonlító elemzések, továbbá a hazai viszonyokat részletesen feltáró – a szerkezetet és a működés módját egyaránt leíró – helyzetképek születtek, amelyekre a döntéshozóknak, illetve a fejlesztő szakembereknek szóló, különféle javaslatcsomagok épültek. A javaslatoknak szinte mindig részét képezi az adott terület kategóriáinak egyértelműsítése és – tartalmuk pontos meghatározása mellett – egymáshoz való viszonyaik ellentmondásmentes leírása is. A javaslatok egy része stratégiai jellegű, és elsősorban az oktatáspolitikai döntéshozatalt segíti. Más része viszont az oktatásirányítás napi gyakorlatának jobbítását célozza. Ez utóbbihoz tartozik a vizsgált szabályozási és minőségtámogató rendszerek javasolt működési módjának alapos leírása, sőt sok esetben a tervezett eljárásrendekhez kapcsolódó kézikönyvek, útmutatók és űrlapok rendszere is.

A projekt feladatai jellemzően két csoportba sorolhatók:

Kutatás-fejlesztési feladatok:

A köznevelési rendszer akkreditációs eljárásainak vizsgálata
A köznevelési rendszerhez kapcsolódó jogi szabályozás átfogó vizsgálata
A köznevelési rendszerben megjelenő jó gyakorlatok, a kiemelkedően innovatív nevelési-oktatási intézmények és a szakmai szolgáltatók minősítése
A köznevelési szakértői tevékenység vizsgálata, megújításának támogatása
Innovatív hálózatok létrehozása nevelési-oktatási programok fejlesztésére
Intézményi innovációk, innovatív intézmények és innovatív bázisintézmények értékelési rendszere
Mesterpedagógusok szerepe a köznevelési rendszerben

Követelményspecifikációk készítése:

Köznevelési Információs Rendszer (KIR) megújítása

A projektben létrejött eredmények egy része nyomtatott könyv formájában is megjelent 2015-ben. A kutatás-fejlesztés részletes dokumentumai az OH Elektronikus Könyvtárában olvashatók.

Remélhető, hogy a kutatói munka nyomán feltárult dilemmák és megfogalmazott javaslatok hatékonyan ösztönzik majd a felvetett kérdésekkel kapcsolatos széles körű szakmai gondolatcserét.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. eredményei

Az alábbiakban röviden bemutatásra kerülő, a projektben megvalósult eredményekről készített összegző kisfilm az alábbi linken érhető el: eredménykommunikációs kisfilm.

Az Educatio Nkft. által megvalósított projektszegmensben az előminősített referenciaintézményből 126 intézmény/feladatellátási hely helyszíni záró minősítésére került sor, közülük 117 intézmény nyerte el a minősített referenciaintézményi címet, 9 intézmény nem felelt meg az előírt követelményeknek.

A Jó gyakorlatok eljuttatása a köznevelés szereplői számára projektrészben a megnyílt Iskolatáska jó gyakorlat feltöltőfelületen az érintett pedagógusok és intézmények által 281 db feltöltött jó gyakorlat van a felületen, ebből publikus összesen 245 db, melyből 181 db a bevált jó gyakorlat, 54 db a jó gyakorlat és 10 db az ötlet. . A jó gyakorlatok megtekinthetők: jó gyakorlatok linken.

A példaértékű hiányterületi jó gyakorlatokkal kapcsolatos K+F a jó gyakorlatok adaptációs folyamatának kialakítását segítette sztenderd sabloncsomag létrehozásával, amely a tudásmegosztást dinamizálja. A 20 pedagógiai innováció, jó gyakorlat továbbfejlesztése és az egyes, immár példaértékű jó gyakorlatot bemutató kisfilmek készültek. A K+F keretében kézikönyvként is használható módszertani kiadvány is készült. A jó gyakorlatokról bővebb tájékoztatás elérhető: jó gyakorlatok kiadvány és kisfilmek linken.

Az óvodai neveléshez kapcsolódó 2 K+F projektek a kutatás-fejlesztés két fő pillérére – a jogszabályi változásokkal összhangban – az eredményes óvoda-iskola átmenet, valamint az esélyteremtés, hátránykompenzáció területére fókuszáltak. Mindkét területen feldolgozásra kerültek hazai és nemzetközi kutatások, jó gyakorlatok. A kutatási eredményekből döntéshozók és intézmények számára javaslatok fogalmazódtak meg, valamint stratégia készült a hazai óvodai ellátórendszer minőségének javítása céljából.  A kutatási eredményekről elkészült az óvodai kiadvány linken elérhető. A képzésfejlesztés keretében elkészült 3 képzés 2014. december 3-ai dátummal akkreditálttá vált, 350 óvodapedagógus képzése történt meg.

SNI területhez kapcsolódó 5 K+F projektek valósultak meg. A diagnosztikus ellátórendszer támogatása keretében az „Öt, nyelvi képességet vizsgáló eljárás bemérése reprezentatív mintán” c. K+F program keretében a kora gyermekkori ellátórendszer támogatására 5 specifikus protokoll került kidolgozásra, amelyek lektorálva, korrigálva állnak rendelkezésre.

A „Kora gyermekkori ellátórendszer működésének modellezése a kliens oldaláról”, a „Képzési programok fejlesztése és megvalósítása” és az „SNI/BTMN fiatalok munkaerőpiaci átvezetését támogató programok kidolgozása” című  kutatások eredményeiről készülő kiadványok a honlapon megtalálhatók.

Magyar nyelvre fordítottuk és adaptáltuk az Inklúziós Index 3. kiadását: Inkluziós Index kiadvány.

A digitális írástudás területéhez kapcsolódóan 4 K+F projktet valósult meg. Az m-learning területén több mint 600 tanuló bevonásával, 4 tantárgyban zajlott pilot projekt és kutatás arra vonatkozóan, hogy az okostelefonok miként alkalmazhatók az oktatásban. Az elkészült óravázlatok, segédanyagok, filmek és a Sulinet Növényhatározó applikáció elérhetővé vált. Bővebben: m-learning kiadványban.

A sajátos nevelési igényű tanulók IKT használatával kapcsolatban elkészült egy szakterületi elemzés, valamint autizmussal élő és enyhe értelmi fogyatékos tanulók bevonásával egy kutatás zajlott az okostelefon felhasználási lehetőségeiről, ennek nyomán elkészült egy AutiCard nevű eszköz is. Bővebb tájékoztatást nyújt az SNI-IKT kiadvány.

Az iskolák számára egy valós alternatíva az áttérés az ingyenes, nyílt forráskódú operációs rendszerek és szabad szoftverek használatára. Kutatásunk során megvizsgáltuk, hogy a Tisztaszoftver programban is elérhető alternatív rendszereket miként lehet bevezetni az iskolai gyakorlatba, miként lehet megvalósítani a tanítási célokat ezeken keresztül. A kutatás összefoglalója, valamint az iskolavezetők, rendszergazdák és pedagógusok számára készült tananyag elérhetővé vált, l. Nyílt forráskódú kiadvány.

A digitális írástudás területén a Sulinet portál eszközeivel tartott tanórákon vizsgáltuk a digitális kompetencia fejlesztésének lehetőségeit több tantárgyban és korosztályban. A kutatás nyomán szakterületi elemzés, kutatási összefoglaló és óravázlatok váltak elérhetővé.                      

IKT műhely keretében 16 kisfilm készült, melyek az IKT eszközök használatával megvalósuló tanórarészletek felvételei, s bemutatják egy-egy oktatási projekt megvalósítását. További információk érhetőek el a IKT műhely kiadvány és kisfilmek linken.

Az Iskolai honlapok létrehozását, tárolását, adminisztrálását támogató központi kiszolgáló rendszer, portálkörnyezet fejlesztettünk. A rendszer iskolák számára nyújt szolgáltatást annak érdekében, hogy azok speciális informatikai ismeretek nélkül honlapot hozhassanak létre és menedzselhessék azok tartalmait, bővebben az iskolap linken.

A Sulinet portál továbbfejlesztése keretében különböző funkció- és modulcsoportok kerültek kialakításra, továbbá a Sulinet Junior alportál.

Az Iskolatáska  a projekt időszaka alatt formailag és tartalmilag is megújult. Elkészült Fejlesztési Nyomonkövető Felület (FNF) általános szerkesztő felülete, melynek segítségével a projektet követő időszakban kevesebb fejlesztői erőforrás igénybe vételével is elkészíthetőek lesznek feltöltő felületek.

forrás:OFI

Fotó: Pexels.com


Tetszett a cikkünk? Ha igen, iratkozzon fel heti hírlevelünkre! Ha nem, adjon még egy esélyt, ehhez köszönjük, ha feliratkozik heti hírlevelünkre! www.moderniskola.hu

Beküldte: Fülöp Hajnalka

H